Az ember hajlamos azt hinni, hogy az olyan hagyományos ünnepekről, mint a húsvét, már nem derülhetnek ki újdonságok. Pedig számos olyan új információ bukkan fel az interneten évről évre, amitől talán még Ön sem hallott. Ha szeretné próbára tenni húsvéti ismereteit, tartson ezen a héten is az Interfooddal!

Kezdjük is rögtön a legkézenfekvőbb dologgal, az ünnep eredetével. Sokan úgy hiszik, hogy a húsvét, a karácsonyhoz hasonlóan a kereszténység találmánya és ősi ünnepe. Ez azonban tévedés, a kereszténység egy már létező ünnepet és annak szokás- és szimbólumrendszerét vette át és formálta a saját képére. A kelták tavaszköszöntő ünnepe volt az Ostara, mely a tavaszi nap-éj egyenlőség idejére esett, március 19. és 21. közé. A termékenység istennője előtt hódoltak ezen az ünnepen, kérték, hogy segítse a termést, és áldja meg a földet. Az ünnep szimbóluma volt a nyúl, mint a termékenység jelképe, és a tojás, mint az új élet megtestesülése. A tűzgyújtás, a tojásfestés, majd a tojás keresése az ünnep fontos része volt.
A nyuszi hozza a tojást, ezt eddig mindenki tudja. De hogyan változott egy jámbor mezei nyuszi tojásokat tojó húsvéti nyúllá? A válaszhoz egészen a keltákig kell visszamennünk. Az istennő, hogy a gyerekeket szórakoztassa, kedvenc madarát átváltoztatta nyúllá, de az tovább tojta a tojásokat. Sőt mi több, azok még színesekké is váltak! Hogy ez egy elrontott bűbáj vagy csak az élénk fantáziájú felnőttek meséje, azt nem tudni, de az biztos, hogy azóta a nyuszi hozza a gyerekeknek a szebbnél-szebb és finomabbnál-finomabb húsvéti tojásokat.
Kevés olyan fiatal lány van, aki szereti, ha meglocsolják, ezért egyre kevésbé jellemző ma már a locsolkodás. Pedig nagyszüleink idejében még vödörrel mentek a fiatalok, és nem sokat gondolkodtak azon, hogy vajon örül-e majd a kedvesük, ha nyakon öntik egy vödör vízzel. A legenda úgy tartja, hogy Jézus Krisztus feltámadásának helyszínét ellepték a kíváncsiskodó asszonyok, akiket a katonák csak vizes vödrökkel tudtak feltartóztatni. Egy szelídebb változat szerint a víz a szentelt vizet szimbolizálja, amit a keresztelés során használnak, és annak szent erejét örökíti tovább ez a népi szokás.
Végezetül pedig jöjjön a bárány, mint a húsvét egyik legkedvesebb jelképe. A kis, pihe-puha szőrű bárány rendkívül jámbor állat, a kereszténységben pedig Jézus Krisztus szimbóluma. Így kerülhetett be a húsvéti jelképek közé.

Reméljük sikerült néhány meglepő információval szolgálnunk kedves olvasóinknak. Ha Ön is szereti ezt a kedves tavaszi ünnepet, de már előre fél a sok éhes szájtól, ne őrüljön bele az előkészületekbe, inkább hívja segítségül az Interfoodot!