Néhány hónappal ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy az egyik legkeresettebb alapanyag az élesztő lesz, és alig lehet majd hozzájutni. Mindenkit váratlanul ért az egész világot felforgató járvány, ami bizony sok változás elé állította a ma emberét. Eddig sokan gondolni sem mertek az otthoni kenyérsütésre, most pedig hirtelen nagyon jó lenne tudni, mi a különbség a friss és a szárított élesztő között, hiszen ha van házi kenyér, jóval kevesebbszer kell elmenni a boltba. Az Interfood finom ételekkel és hasznos tanácsokkal igyekszik kedves megrendelőit segíteni a nehéz időkben is. E heti cikkünkben az élesztő nyomába eredünk. Lássuk, mi fán teremnek ezek a kis gombák?

Mi az az élesztő?
Nem fán terem, nem is földben. Az élesztő valójában szabad szemmel nem látható egysejtű gomba, azaz mikroorganizmus. Aprócska élőlények, melyek nagy mennyiségben találhatóak meg a friss, valamint a szárított élesztőben egyaránt. Az élesztőgomba tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges tápanyagokat, mint az ásványi anyagok, vitaminok, szénhidrát, proteinek és zsírok, arról nem is beszélve, hogy segítségével könnyedén előállíthatóak a pékáruk, étkezéseink főszereplői.

A friss élesztő
A friss élesztőt kocka formájúra préselik, színe bézses-szürkés, jellegzetes íze és illata van, semmi mást nem tartalmaz, csak az aprócska gombákat összepréselve. Könnyedén törhető kis darabkákra, rugalmas, egynemű anyag. Mivel az élesztő egy élőlény, hűtőben kell tárolni, és becsomagolva kell tartani, a már megbontott élesztőt folpackba téve pár napra vissza lehet tenni a hűtőbe, de néhány napon belül fel kell használni.

Felfuttatni, de hogyan?
Az friss élesztő lelke a felfuttatás, ami annyit tesz, hogy langyos-cukros folyadékba morzsoljuk, a kis gombák pedig elkezdik enni a cukrot, vagyis felélednek. Gyakori hiba, hogy túl meleg a folyadék, amitől elpusztulnak a gombák, vagy éppen túl hideg, ez esetben pedig nem tud elindulni a kelesztő folyamat. Ha túl sok a cukor, az szintén végzetes a gombácskák számára, és az élesztő sóval sem érintkezhet közvetlenül, mert az tönkreteszi szerkezetét.
A helyes eljárás a következő:
A 36-37 °C fokosra melegített vizet vagy tejet egy pici cukorral elkeverjük, majd belemorzsoljuk az élesztőt. Meleg helyen néhány perc alatt felfut, majd a folyadékot a sóval elkevert liszthez adjuk, és alaposan összegyúrjuk. Egy óra alatt langyos helyre téve szépen megkel a tészta.

A szárított élesztő
A szárított élesztőt a friss élesztőből állítják elő, melyet alacsony hőmérsékleten szárítanak, ezért becsomagolva 12-24 hónapig is eltartható. A legnagyobb gyakorlati különbség a kettő között az, hogy míg a friss élesztőt fel kell futtatni, addig a szárítottat nem szükséges. A liszthez kell csupán keverni, majd hozzáönteni a folyadékot és összegyúrni az egészet. A tészta így lassabban kel meg, mint a friss élesztő esetében.

Mennyi az annyi?
Ha rászánjuk magunkat a kenyérsütésre, jó tudni a pontos mennyiséget. Mindig ez okozza a legnagyobb problémát, hiszen ha nem jól választjuk meg az arányokat, a kenyér állaga nem lesz megfelelő. A másik titkos trükk a jó minőségű BL 80-as liszt, ami egy kimondottan kenyérsütéshez előállított finomliszt, érdemes ilyet vásárolni. Tehát egy kiló liszthez egy kockányi, azaz 50 grammnyi friss élesztőt kell adni. Szárított élesztőből pedig 2 kis tasakra, azaz 14 grammra van szükség.

Reméljük sikerült eloszlatni a kételyeket, és ezután könnyedén és bátran belevágnak kedves megrendelőink is a kenyérsütésbe. Ha viszont a főzés már túl kimerítő, és ötletük sincsen, ne habozzanak, keressék bizalommal az Interfood étlapját, mi változatlanul az Önök szolgálatára álunk! Ebéd házhoz szállítás – a nehéz időkben is!